22.09.2025, 01:26

Lemaradt az indokolás rész alól, hogy kiket is rejt a Katonatelep Erdővédők csapat.


Új indoklás:

A katonatelepi véderdő erdőkezelésének első ütemére 2024. március 12. napján került sor a Lugas sor, Szőlőskert utca és a Bernát János utca közötti szakaszán, melynek keretében a 320A jelű erdőrészlet, több mint fél hektáros területének tarvágására került sor. Az erdőmérnök Szabó Lajos által felvázolt terv: az erdő megújítása, a nagy méretű hazai nyárak eltávolítása, majd kemény lombos fafajokkal történő felújítás. A munkálatok madárköltési időszakban való megkezdése eleve aggályos volt, de időközben eltelt másfél év és a kivágott fák helyén homogén fafajú, áthatolhatatlanul sűrű hazai nyáras sarjerdő lett és az elültetett kemény lombos facsemeték nagyon kis százaléka maradt csak életben.

A következő beavatkozásra 2025. februárjában a Zsigmond Ferenc utca és Veres Péter utca sarkánál lévő 320F jelű, nemes nyáras - hazai nyáras erdőrészletben kb. fél hektáros területen történt úgy, hogy a lakosság kérésére a fiatal akácokat és a terület középső sávjában található fekete fenyőket meghagyták. Kemény lombú facsemetéket itt is beültetettek ugyan, de szintén csak kicsiny százalékuk maradt életben.

2025-ben a benzinkút mögötti nemes nyáras fásítást is kivágták. A beültetett facsemeték beígért locsolása nem történt meg, a csemeték nagy része kiszáradt, ezért ezen erdőrészlet megújítását is láthatóan a sarjak meghagyásával kívánják megoldani.

Általánosságban megállapítható, hogy a Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának közgyűlése által elfogadott modern szemléletű erdőkezeléséről szóló Koncepcióterv nem valósult meg.

A fentiekből egyértelműen látszik, hogy a beültetett nagy értéket képviselő facsemeték életben tartása nem lehetséges a megfelelő feltételek megteremtése és rendszeres öntözés nélkül. Az elmúlt évek aszályos, szélsőséges meleg nyarai folytán pedig országos szinten is az a tapasztalat, hogy a facsemeték rendkívül rossz arányban maradnak csak életben. A leggazdaságosabb és legjobb megoldást a meglévő egészséges fák megtartásában látjuk, ami Katonatelepen nem mellesleg a lakosság és a véderdőkben kialakult gazdag ökoszisztéma számára is sokkal előnyösebb. A faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódra való átállással az erdőgazdálkodás során faállomány-gazdálkodásra (vagyis tarvágásra) nem kerülhetne sor, így nem kell olyan erdészeti beavatkozásokat végezni, amelyek nem illenek ezekhez a területekhez, és komoly lakossági konfliktust váltanak ki. Helyette lehetne előremutató, ökologikus szemléletű zöldterület-fenntartásra átállni, amely segítené a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást. Szívesen látnánk olyan szemléletű zöldterület-kezelést, amelyben a meglévő fák életének meghosszabbítására, és a hozzájuk kötődő élőlények védelmére is törekszenek. A nagy fák attól, hogy nagyok, nem feltétlenül veszélyesek. Számos kijelölt fa évtizedekig élhetne még, folyamatosan nyújtva a véderdő ökológiai szolgáltatásait. Ezeknek a fáknak óriási lombfelületük van, ami árnyékol, párologtat és szűri a szálló port. Ezért, ha kell, koronakönnyítéssel, a száraz ágak levágásával, sebkezeléssel szükséges gondozni őket. A megdőlt fákat sem kell feltétlenül kivágni. A tapasztalat az, hogy ilyenkor a fa az ellenoldalon erősebb növekedéssel ellensúlyozza a dőlést így akár kis beavatkozással is biztonságosan megtartható. Nem támogatjuk az erdők tarra vágását, azzal ugyanis drasztikusan megváltozik a természeti környezetünk. A letarolt faállomány helyén elveszítjük az erdő klímakiegyenlítő hatását, megszűnik a természetes madárvilág, nő a forgalomtól származó zajterhelés és porszennyezés. Jól átgondolt, szakmailag megalapozott, kis léptékű, természetkímélő erdőkezelést szeretnénk kérni, hiszen az erdő mindannyiunké.

A Katonatelepi Erdővédők csapata:Dobrosi Dénes, erdőmérnökMárta Krisztina, katonatelepi származású biológusVincze Tibor, egykori természetvédelmi őr, madarász jelenleg a Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársa és katonatelepi lakosBudai Judit, összefogó, katonatelepi lakos